Bejegyzések a(z) ‘általános’ témában

5
10

Telitalálat

   Szerző: D. Bikfalvi Moni Címkék: , , ,

A célzás művészete

Képzelje el, hogy egy napon beül az autójába, elindul a dolgára, és közben azon jár az esze, hogy jó lenne lecserélni ezt az autót, hiszen igazán megszolgálta már az idejét. Végiggondolja, hogy az új autónak nem kell kombinak lennie, hiszen a gyerekek felnőttek, külön járnak nyaralni, és egyébként is szeretne végre egy tűzpiros autót, nem egy roadstert persze, de valami sportosabbat, mint a régi.

Beérve a munkahelyére, megnyitja a levelezőprogramját, és elkezdi kitörölgetni a kéretlen reklámokat, amikor is megakad a tekintete egyen, amely egy tűzpiros, sportos autót hirdet, használtautó-beszámítással és kedvező finanszírozási lehetőséggel…

Véletlen? Nem. Kémkedés? Nem. Utópia? Nem.

Marketing-eszköz.

Lehetséges ez? Ma már igen, méghozzá automatizálhatóan. Létezik egy módszer, amellyel Ön (bármilyen terméket vagy szolgáltatást szeretne is értékesíteni) ugyanilyen pontosan, potenciális vevőjének szinte a gondolatát is kitalálva képes reklámüzenetet eljuttatni. “Mennyivel kellemesebb lenne a világ így” - mondja Pálinkás Róbert marketingszakértő. – “, ha a napi többezer reklám helyett csak néhányat kapnánk, csupa olyat, ami érdekel minket!”

A fenti példánál maradva, ha Ön autókereskedő, indíthat honlapján egy levélsorozatot, amelyből az autók iránt érdeklődők értékes információkat kapnak különböző autófajtákról. Ha ezt a levélsorozatot rendszerként kezeli, módja van rá, hogy képet kapjon róla, melyik olvasóját melyik autó érdekli.

A technika nem új és nem is meglepő, hiszen mindössze arról van szó, hogy magában a levélben csak az érdekes cikk bevezetője olvasható, a cikk teljes szövegéért kattintani kell egy linkre. Ez természetesen minden hírlevélszoftverben mérhető, így azonnal megtudhatjuk, kit melyik cikk bevezetője fogott meg, vagy ki melyik levelet törölte a bevezető elolvasása után (vagy esetleg kinyitás nélkül).

De mi történik ezután?

A hírlevélszoftverek ezen a ponton befejezték a munkájukat, ha bármi egyebet szeretnénk kezdeni ezzel a fontos információval, bizony kézzel és aggyal, emberi munkával kell tovább haladnunk. Képzeljük csak el, mennyire könnyű ez egy többtízezres lista esetén! Küldjünk ki leveleket a listánknak, egyet a nagy kombikról, egyet a családi hétszemélyesekről, egyet a roadsterekről… egyet a benzinmotor előnyeiről, egyet az intercoolerekről, egyet a speciális adalékokról… egyet a városi közlekedésről, egyet a hosszú üzleti utakról, egyet a családi nyaralásokról… azután szűrjük ki, hogy melyik olvasónk melyikre kattintott, és küldjünk neki speciális, az ő számára személyre szabott ajánlatot!

Manapság akkora a reklámzaj, hogy marketinges legyen a talpán, aki eljut üzenetével célközönségéhez. Minél ügyesebb módszereket alkalmaz a hirdető, annál ügyesebben kerüli ki ezeket a potenciális vevő… A mai kor embere betonfalakat húz maga köré, reklám elleni védelmi rendszere profibb, mint a NASA-é, de a személyesen neki szóló, “gondolatolvasó” ajánlat még ezen a védelmi rendszeren is átjuthat.

“Hiszen ezek hozzám beszélnek!”

Hasznosnak találná, ha mindezt egy szoftver automatikusan elvégezné? De még mennyire! Csakhogy a hírlevélszoftverek erre nem alkalmasak. Egy új fejlesztés, a MarketingMérnök azonban igen. És ez csak egyetlen, nem is a legfontosabb funkciója.

5
09

A tízpontos etikai csekklista

   Szerző: D. Bikfalvi Moni Címkék: , ,

Etikus-e, amit tenni készülök?

(Michel Fortin marketing blogjából – eredetileg Darrin Clement írta)

Ha egy új üzleti technikát akar bevezetni, és kétségei vannak felőle, de igazából bármely más esetben is a civil életedben, érdemes végigfutni az alábbi csekklistán, ha el szeretné dönteni, hogy etikus-e, amit tenni készül.

1. Az aranyszabály: Szeretném, ha mások ezt tennék velem?

2. A “méltányosság-teszt”: Kit és hogyan fog ez érinteni? Méltányos lesz ez velük szemben?

3. A “mindenki-teszt”: Szeretném, ha mindenki így viselkedne? Szeretnék egy olyan világban élni, ahol mindenki ezt csinálja?

4. Az “igazság-teszt”: Az igazságot képviseli, amit tenni akarok? A teljes igazságot, és csakis az igazságot?

5. A “szülő-teszt”: Mit szólnának a szüleim, ha megtudnák? Mit javasolnának?

6. A “gyerek-teszt”: Szeretném elmagyarázni ezt a gyerekeimnek? Örülnék, ha ők is ezt tennék majd?

7. A “vallás-teszt”: Összhangban van a dolog a hitemmel, a meggyőződésemmel?

8. A “bűntudat-teszt”: Összeegyeztethető ez a lelkiismeretemmel? Nem fogom bűnösnek érezni magam miatta?

9. A “következmény-teszt”: Lehet ennek a dolognak bármilyen rossz következménye? Megbánhatom valaha is, hogy így tettem?

10. A “címlap-teszt”: Mit éreznék, ha a helyi vagy az országos lapok címoldalára kerülne, amit tettem?

Ha mind a tíz pontot ki lehet pipálni, ha mindegyik kérdésre megnyugtató a válasz, akkor igazán semmi okom nincs rá, hogy ne úgy tegyek, ahogy elgondoltam. De ha valahol sántít a dolog, jobb nem álmatlan éjszakákat okozni magamnak. Nincs az a pénz, ami megérné, hogy ne tudjak a szüleim, a gyerekeim vagy az ismerőseim szemébe nézni, vagy amelytől utólag lelkifurdalásom támadna.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni. Azt hiszem, sok nőnek éppen ez a baja, amikor valami újba szeretne belefogni. A legtöbb kislányt arra nevelik, hogy próbáljon meg megfelelni minden elvárásnak, és ez bizony előbb-utóbb felőrli őket. (A kisfiúkat sokkal inkább nevelik arra még ma is, hogy álljanak ki a véleményükért.) Tehát hölgyeim, a fenti tesztet is kezeljék némi fenntartással: ha a saját lelkiismeretük meg az összes többi mind rendben van, csak az a gond, hogy valamelyik “jóakaró” rokonnak (szülőnek, testvérnek, férjnek) nem tetszik – azért vágjanak csak bele.

És keressenek egy olyan támogatói kört maguknak, ahol hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatnak, akikkel nyíltan és pártatlanul, érzelmi érintettség és családi elvárások nélkül megbeszélhetik az üzleti és magánéleti döntéseiket.

Az internet erre is jó.