Az N.R.C Internet Marketing Tanácsadó és Piackutató Kft (http://www.nrc.hu) különböző marketing és usability elemzéseket készít, elsősorban internetes honlapokról, de akár termékcsomagolásokról is. Az egyik igen érdekes eljárásuk a szemkamerás vizsgálat, amikor a felhasználó szempárjára irányított két infrakamerából és egy számítógépből álló rendszer követi és rögzíti az emberi szem mozgását, így értékes információhoz juthatunk arról, hogy hová néz, mit csinál a látogatónk, amikor megnyitja a weboldalunkat.
Bejegyzések a(z) ‘internet’ témában
“Hogyan növelhetném az eladásokat a weblapomon?” – kérdezhetik a webshop-tulajdonosok. A legegyszerűbb, ha csökkentjük a kosárelhagyásokat.
Mi is az a “kosárelhagyás”?
Arról az esetről van szó, amikor a vevőjelölt elkezdi berakni a termékeket a kosarába, majd mielőtt eljutna a rendelés lezárásához és a fizetéshez, félbeszakítja a folyamatot, és elhagyja az oldalunkat. Olyan ez, mint amikor valaki telerakja a bevásárlókocsiját kenyérrel, tejjel, felvágottal és ásványvízzel, majd otthagyja a megrakott kocsit a pénztár előtt és kisétál a boltból. Mit lehet tenni ez ellen?
“Ki ír nekem egy jó honlapot?”
“…engem igazából az érdekelt, hogy van-e olyan szolgáltató, aki a weblapkészítést ÉS az értékesítési szövegek megírását is vállalja…”
Ha Ön internetes vállalkozást szeretne indítani, értelemszerűen az egyik első teendője egy honlap készít(tet)ése – legalábbis a legtöbben így gondolják. (Milyen jó lenne pedig, ha először az üzleti koncepció kitalálása, az értékesítési és ügyfélszolgálati folyamatok megtervezése, és hasonlóak lennének készen… bizony, amikor weblapszerkesztésre kapok felkérést, ezek sokszor hiányoznak!)
“Feliratkozás hírlevélre itt…”
Ha az a célunk, hogy látogatóink ne felejtsék el weblapunk címét abban a minutumban, amikor továbbkattintanak, akkor a korábban már említett módszereken kívül (pl hogy tegyük ki az oldalunk címét a fejlécre és hasonlók), érdemes valahogyan beszerezni legalább az e-mail címüket, hogy később levele(ke)t küldhessünk nekik. Legalábbis mostanáig ezt tanította minden valamirevaló marketinges.
Még négy weblap plusz egy csemege
Folytassuk a weblapelemzéseket a további jelentkezőkkel.
6. http://andreablogja.blogspot.com - Andrea
Igen érdekes honlap. Olvasom, olvasom, és nem értem!
Mármint a szöveget, mert tele van fura félig magyar, félig angol szavakkal meg számokkal – miről beszél ez a csaj ilyen lelkesen?
Némi nyomozás után kiderült, hogy egy súlyemeléshez hasonló sportról, nyílt edzésnaplóról és nagggyon finomnak hangzó receptekről van szó. Mit is mondhatnék?
Kellemes a design a szemnek, könnyű olvasni is. (Más kérdés, hogy egy kukkot sem értek belőle, de ez nem az ő hibája, nem vagyok célközönség, na.) Hiányolom a részletesebb bemutatkozást, hiányolom a téma megnevezését is, hiszen az rendben van, hogy Andrea blogja, de miről írsz? És kinek? Csak az ismerősöknek, edzőtársaknak, családnak? Megnéztem Gabi és Pettros blogját is ugyanerről a témáról, Gabié a legegyértelműbb, bár tulajdonképpen mindháromból azt látom, hogy egy zárt csoportnak írtok.
Nincs is ezzel a bloggal semmi baj, ha ennyi a célja: kapcsolattartás az ismerősökkel, magam megmutatása, nyilvános edzésnapló. Teljesen rendben van, ha ez egy hobby-oldal. De ha egyéb célod is van vele, sok mindent meg kellene változtatnod rajta: legyen bemutatkozás, fejtsd ki, mi a célod a lappal, kiknek írsz, és hogy mit vársz tőlük. Az is jó ötlet, ha egy szakértői blogot vezetsz, ez esetben érdemes Google AdSense paneleket is feltenni a szövegek közé, mert a célközönség jól meghatározható és elég szűk, úgyhogy biztosan témába vágó hirdetések jelennének meg, ami egy jó bevételi forrást jelenthetne Neked. És ne felejtkezz el a honlapod népszerűsítéséről sem, ebben talán segítségedre lehetnek a sporttársaid is. Jó téma ez, van benne keresnivalód! Sok sikert!
7. http://csaladbaratblog.blogspot.com - Berkesné Zombor Anikó
Őszintén szólva először azt hittem, hogy rosszul adtad meg a blogod címét. Hiszen ez az én blogom. Legalábbis majdnem. Azután rájöttem, hogy én olvastam rosszul. Az enyém ugyanis a Családbarát vállalkozás, a címe http://csaladbarat.blogspot.com – erre most jön valaki, aki lefoglalta a http://csaladbaratblog.blogspot.com-ot?! Hm… Bátor…
Persze amint megnéztem, ráébredtem, hogy teljesen másról van szó Nálad és nálam, de ez a cím akkor is elég furcsa. Percekig gondolkodtam rajta, hogy miért. Hát persze! Mert ezt nem így mondják! Szerintem az, amire Te gondolsz, az a Házibarát! Házibarát(nő) – ez nagyon tetszik. Nem azért, mert én találtam ki, de szerintem sokkal jobban illik a blogodra, mint a Család-barát(nő)! Régen tényleg így hívták a házasság után is barátként a feleség mellett maradó “másik férfit”, aki persze sokszor a régi szerelem volt…
Szóval szerintem olyan főnév nincs, hogy családbarát, az nekem jelzőnek tűnik: családbarát szálloda, családbarát munkahely, családbarát vállalkozás… Talán érdemes lenne megfontolnod az átkeresztelését! (Persze nem kötelező.) Mindenesetre utánanéztem, és még szabad a hazibarat.blogspot.com.
Térjünk a lényegre. A fejlécben pompásan el van magyarázva, mire számíthatok, teljesen rendben van. Csakhogy utána rögtön a szélére téved a tekintetem, és keresem, hogy ugyan kinek legyek én a barátnője? Igen, szeretném, ha a barátnőm lennél, de ki vagy Te? Persze ott van a bemutatkozás, de lejjebb – miért nem lehet feltenni rögtön a kép alá? A címkék sokkal kevésbé fontosak, mint a bizalom, amelyet megszerezhetsz, ha rögtön bemutatkozol, még mielőtt olvasni kezdenélek.
A téma örök, sokakat érint, tehát ez jó. Add bele a saját egyéniséged minél jobban – csak így boldogulhatsz, hiszen ezen a területen elég nehéz újat mondani. Valószínűleg Neked is érdemes lenne egy részterületre jobban fókuszálni. A többiről sem muszáj teljesen lemondanod, de jó, ha van egy alaphangod, amire a többit felfűzöd.
Kiválóan megvalósítod a szakértői blogok reklámtechnikai elvárásait (hű, de hivatalos vagyok
), magyarul a Google-panelek jól vannak elhelyezve, nem zavaróak, de nem is siklik át rajtuk teljesen a szem. Okos a Vatera-partnerbanner is. Két helyen is fel lehet iratkozni rendszeres olvasóként (vigyázz, ezeket írd át, mert az egész lapon tegeződsz, ezek viszont önöznek) – de hiányolom az RSS-feedet.
A baloldali panelek sorrendjét viszont teljesen megváltoztatnám. Első a bemutatkozás, hiszen azt mondod, a barátnőm akarsz lenni. Utána jön az RSS és a Rendszeres olvasók, jöhet a Twitter is, ha be vagy regisztrálva (ha nem, akkor tedd meg mielőbb, érdemes), a Facebook vagy az Iwiw (melyiknek vagy tagja?) – azaz az összes közösségi szolgáltatás, amelyen keresztül összekapcsolódhatsz az olvasóiddal. Jópofák a családról készült fotók és a kis történetek, de ezeknek lejjebb a helyük. Bizalmat építenek, az igaz, de a megosztási lehetőség most fontosabb. A címkék és az Archívum pedig nyugodtan kerüljön legalulra.
Még egy megjegyzés: az olvashatóség érdekében jobban kell tagolni a cikkeket! Elég széles oszlopú ez a design, ne fáraszd az olvasóid szemét még azzal is, hogy hosszan egybefüggő szövegeket kell elolvasniuk. Mert nem fogják. Monitoron kényelmetlen az ilyen hosszú szövegek olvasása, ha nincs bennük egy-egy üres sor. Ez a többi blogra is igaz egyébként. (Nem ismétlek meg mindent minden egyes blognál, olvassátok el egymáséit is! A legtöbb észrevételem az összes blogra vonatkozik többé-kevésbé!)
8. http://joli-colway.blogspot.com - Boros Jolán
Kezdem rögtön a legrosszabbal: összehúztam a szemem a fájdalomtól, és így is maradtam végig, amíg a lapodat olvastam. Jolikám drága, akármilyen szuper lehet az oldalad, ha nem bírom elolvasni, mert a háttérszíned annyira zavaró! Nem bántásként írom, annyi minden szépet és jót tettél a blogodba, hogy igazán nagyon nagy kár elrontani ezzel a vakító háttérrel. Gyorsan cseréld le egy szolidabbra!
Örül a lelkem, amikor azt látom, hogy a példám ragadós: ezen a blogon pontosan ugyanúgy néznek ki az RSS és az e-mail értesítés paneljei, mint az enyémen
Bóknak fogom fel. Viszont én egy kicsit kisebbre venném őket, picit mintha túl harsányak lennének, elterelik a figyelmemet a lényegről.
A lényeggel kapcsolatosan pedig megint csak ugyanazt kell mondanom, mint már többeknek: ne magadról és a termékedről beszélj! Unalomig tele az internet a tuti tippekkel, hogy mi az egészség záloga. Ne állj be ebbe a sorba, mert csak veszíthetsz – inkább mutasd meg, mit nyerek én, ha Rád hallgatok. Rólam beszélj, az én problémáimat oldd meg. Engem (a potenciális vevődet) semmi más nem érdekel, csak én magam. (És a helyedben levenném azt a mondatot, hogy szeretettel üdvözlöm. Bár tényleg kedves, de ma már nagyon nem divatos ez az interneten.)
A cikkeket próbáld meg kategóriákba rendezni, hogy könnyebb legyen eligazodni köztük. Kicsit kaotikus így. Mondjuk lehetne egy bőrápolás főkategória, az alatt kézápolás, arcápolás stb, aztán megint egy főkategória a sérülések ellátásáról, ezalatt horzsolások, égési sérülések, aztán főkategória a termékek, ezalatt… de ezt már Te is tudod.
Észrevetted, hogy van egy spamed? A főoldali cikkhez van egy megjegyzés, de az spam, érdemes lenne kitörölni.
Jó úton jársz, és ha a gyerekbetegségeit kinövi a blogod, biztosan sikeres leszel vele. De a legfontosabb tanácsaimat ehhez mindenképpen meg kell fogadnod: tedd olvashatóbbá a blogodat, és beszélj a vevőd problémáiról.
9. http://argoingatlan.com - Váraljay Gabriel ügyfelei
Ezzel a honlappal nehéz dolgom lett volna, ha nem ismerem korábban (megjegyzem, már határidő után érkezett a kérés, de egye kukac, most az egyszer…
), de mivel ismerem, és végig is jártam már az egész folyamatát, tudok róla véleményt mondani.
Miért lett volna nehéz dolgom? Mert ez egy klasszikus sales oldal, egyetlenegy céllal jött létre: felkelteni annyira az errejáró érdeklődését, hogy regisztráljon. Minden mást csak ezután árulnak el.
Kezdjük tehát az elején: a kép első pillanatra kicsit furcsa volt nekem, de amint felfogtam a főcímet, rögtön elindult az asszociáció: áhá, árverésre került ingatlanokról van szó! Ami marketing szempontból azt jelenti, hogy a kép és a főcím elvégezte a feladatát. Aki célpiac, ittragad, aki nem, kattint tovább. Ezt szeretem az internetben: tökéletes szűrő. Nem nekem kell a NEM-ekkel foglalkoznom.
Nézzük tovább. Már nem vagyok olyan elégedett. Jó kezdés után látványos visszaesés, ahogy a sportban mondani szokták… Jó felütés, a cím és a kép megmagyarázza a lényeget, de utána száraz, unalmas szöveg, ami megintcsak nem rólam szól, a kutya meg a macska rúgja meg! Tudom, hogy léteznek lakáshitelek Magyarországon, azt is tudom, hogy ezek néha bedőlnek, az ég áldja meg, itt élek már elég régóta, és nem is csukott szemmel és füllel. Nem ezt kellene magyarázniuk, hanem azt, hogy ez nekem miért jó! Nem tudom, mekkora a konverziója az oldalnak, de ha nem elégedettek vele, itt kellene javítani. Mert a többi, az ötlet és a kivitelezés utána már rendben van.
Szerencsére én már korábban regisztráltam, és elmondhatom, hogy teljesen korrekt volt az egész folyamat, amelyen végigküldtek: kaptam néhány levelet, amolyan GYIK-féléket, tehát néhány nap múlva tökéletesen tisztában voltam a lehetőségeimmel. Nincs is semmi baj a koncepcióval. Ha elégedetlenek a honlap tulajdonosai, csak a bevezető szöveg unalmas megfogalmazásával lehet a baj. Szerintem…
…és utolsóként jöjjön a megígért csemege: kívülállóként “megkritizálom” a saját egyik weblapomat
– helyesebben bemutatom, hogy nemcsak prédikálom a vizet, de én is betartom a saját alapelveimet. Remélem, tanulságos lesz.
10. http://www.okoskismama.hu – Én
Ez is egy klasszikus sales-oldal (legalábbis annak lett szánva). Saját mániáimat persze teljesítem: a honlap címe ki van írva, a bal felső sarokban ott a bemutatkozó videó, bizalomépítésnek is jó, amire még külön történetmesélő oldal is van, és ezt a célt szolgálja a családi fényképekből összeállított diavetítés is, de különben az egész nyílegyenesen viszi az olvasót a feliratkozás felé.
Van főcím és van alcím, vannak bekezdések, és végig csak Rólad beszélek, meg arról, hogy egy cipőben járunk, én is olyan voltam, mint Te, de én már tudom a megoldást, és Neked is meg tudom mutatni. Oldalt vélemények olyanoktól, akik már olvasnak, és mindenhol link a feliratkozáshoz. Semmi más célom nincs az egész oldallal, csak az, hogy bízz meg bennem annyira, hogy megadod az e-mail címedet! (A lakcímkérést leveszem mindjárt, amint jogerős a “spamtörvény” módosítása.)
Vannak azért még egyéb dolgok is oldalt: bemutatom a blogjaimat, lehetsz a “Rajongóm” a Facebook-on és így tovább – ezzel is a bizalmat és a kapcsolatokat próbálom erősíteni. A végére betettem a megosztási linkeket, és a láblécet sem hagytam kihasználatlanul (jut eszembe, ezeket javaslom mindenkinek!). Elvem, hogy a weboldalon minden, ami nem a cél felé visz, az gátol, és remélem, sikerült ezt az elvemet a gyakorlatba is átültetnem – azaz nincs semmi olyasmi itt, ami eltántoríthatja az érdeklődőket a feliratkozástól. A statisztikáim mindenesetre ezt támasztják alá.
Tessék, én elvégeztem a feladatomat. Hé, hová mész? Hahó! Állj már meg egy pillanatra! Még nem végeztünk! Azt hiszed, csak én dolgozom? Szó sincs róla – most Te jössz! Igen, Te! Ne nézegess hátra, Hozzád beszélek! Most, hogy ennyit írtam, Te meg elolvastad, szerepet cserélünk: most Te fogsz írni! Írd meg, kérlek, hogy a saját kútfőd, meg azok alapján, amiket tőlem tanultál, Te hogy látod az én weblapjaimat – akár az okoskismamát, amelyet fentebb “elemeztem”, akár ezt. Ne lazsáld el! (Léciléciléciléciiii…
) (És mostantól ismét vége a tegeződésnek. Bocs.)

