Kivetett-kidobott magából
a világ, mostoha anyámból
mezítelen testem: kéretlen
életem hordozom bűnömet
vonszolom ostorom lelkembe
fúródott fájdalom, tépetten
eléd borulok. Óh Istenem!
Idelent nincs helyem, idegen
lehetek. Otthonos halálom
kérem, oldozz fel! Sorsom várom
gyökerek nélkül: lüktet szívem
fénybe repülne. Elsüllyedek.

Dornis Szilvia